A pálinkában rejlő titok felfedezésének élményét nagyban meghatározzák a kóstolás körülményei. Alább összegyűjtöttem néhány tippet, amik segítenek közelebb kerülni ahhoz, hogy a pálinkakedvelőből igazi rajongó váljon. Várom további kóstolási tanácsaitokat.

 1. Lényeges a  tulipánpohár, ugyanis ez a kialakítás teszi lehetővé azt, hogy a pálinkában lévő illatok a pohár felső részében koncentrálódjanak és így az ital nagyobb élményt nyújtson. A tulipánpohár nagyon hasonlít a grappás poharához, az apró különbség az, hogy a tulipánpohár felső része enyhén kiszélesedik, míg a grappás pohár egyenes felsőrészben végződik. Mikor megkérdeztem egy szakembert arról, hogy miért nem jó az olaszok által is használt pohár pálinkakóstoláshoz, azt válaszolta: „abból is ugyanolyan kóstolni, de valamiben különbözniük kell”.

2. Ügyelj a pálinka hőmérsékletére. A behűtött pálinkát felejtsd el, a hideg pálinkában elvész minden olyan aroma amitől a pálinka igazán jó.  Az optimális hőmérséklet 16-18 fok a fogyasztásra.

3. Az illat sokat elárul. A jó pálinkának az illata tiszta, gyümölcsre emlékeztető, virágos, fűszeres. Ha szúrós, aceton, hígító szaga van, akkor jobban teszed ha nem is iszod meg, mert nagy eséllyel egy jó kis fejfájás lesz az eredménye. Az illatpróbát kiegészítheted úgynevezett szárazpróbával, ami nem más mint, hogy az ujjad belemártod a pálinkába és a kézfejedre vagy a csuklódra kened mint egy parfümöt. Az alkohol elillanása után (ez pár másodperc) tiszta gyümölcsillatot kell érezned.

4. Apró kortyok. Kóstoláshoz általában 2 centet szoktak tölteni a pohárba, ebben segítségedre lehet egy kiöntő. A pohárban lévő mennyiséget nem egyszerre, hanem apró kortyokban fogyaszd. Ellentétben a borral, a pálinkát kóstolás során le kell nyelni. A jó pálinkát a hosszantartó gyümölcsös ízek teszik nagyon kellemessé. Előfordul, hogy az íz és az illat nincs párhuzamban, ennek oka többnyire a különböző főzési technológia.

Az egyik ezek közül a kisüsti, aminél az illat diszkrétebb és az íz tovább tart, kerekebb.

A másik a tornyos főzés, itt az illat sokkal karakteresebb, csábítóbb, míg az íz az illathoz képest háttérbe szorul. Mindkét technológiának megvannak a rajongói, de a két készítési mód ötvözetéből is állítanak elő pálinkát, ebben az esetben a kisüsti és a tornyos párlatot valamilyen arányban keverik így megalkotva egy cuvée-t aminél az íz és az illat egymásra talál.

5. Az utolsó korty lenyelésével nem ér véget a kóstoló. Miután kiürült a pohár érdemes néhány percig hagyni és miután a kezedben felmelegíted, újabb illatpróbát tenni.

Mivel 2 centenként kóstolunk, lehetőség van többféle (nyolcnál több nem ajánlott) pálinka ízlelésére, közben azonban javasolt sajt fogyasztása és minden kóstoló után egy pohár víz megivása. Lehetőleg a kóstolók előtt ne fogyassz erős, fűszeres ételt mert az leterheli az ízlelőbimbókat. 

A bejegyzés trackback címe:

https://kupica.blog.hu/api/trackback/id/tr742577821

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

sompalinka · http://sompalinka.blog.hu/ 2011.01.12. 08:15:50

Lényegi kérdésekről szól a poszt, kár hogy "bekeveredtek" szakmailag téves megállapítások! Segítségképpen javaslom...
Pálinka-"Fogyasztási-Kresz"... csak szabályosan!(sompalinka 2010.08.11. 23:59)

kupicablog 2011.01.12. 10:42:38

@sompalinka: köszönöm az észrevételt. Melyik részét véled tévesnek?

sompalinka · http://sompalinka.blog.hu/ 2011.01.12. 16:54:37

Tényleg csak a segítés szándékával...
A kóstolópohár szájkiképzése, lényegi kérdés, tehát a szűkülő száj - nem a táguló- tudja visszaadni a pohárban zajló fizikai folyamat lényegét, a kipárolgás hatékonyságát, az illatoknak az orr irányába történő terelését. Így az említett grappás példa, a párhuzamos szájkiképzéssel, közelebb áll az optimálishoz, tehát szakmaibb mint a "táguló formát" mutató tulipán kiképzés.
Szubjektív, de a szakmai értelemben korrekt pálinkát érdemes magasabb hőmérsékleten (20-22 C fok)fogyasztani, ekkor a párlat "megnyílik", sokszínű élménnyel fogunk találkozni. Mellesleg, a nyomokban elő-utópárlati hibákat mutató pálinkát ajánlott valóban 16 C fokon fogyasztani, a túlhűtéssel az említett hibák némiképp elfedhetők. Végezetül annyit, hogy az említett két főzési módszernél az illat-íz párhuzamosságok kérdésköre kicsit másként néz ki szakmailag. Mindkét módszernél lehet, és van harmónia-diszharmónia eltérés, és ami fontos, mindkét módszernél van tökéletes harmónia, és ez nem technika kérdése!
Mindezek ellenére a posztod jó, ilyenre szükség van a mai pálinkás világban, amit írtál az már a kulturált alkoholfogyasztás témaköre, ezért fontos!